Utolsó utáni doktor Senki

A nevem Senki. Doktor Senki.

2019. sze 12.

Tündér 2019- I. felvonás

írta: Doktor Senki
Tündér 2019- I. felvonás

I. fejezet: Pénz és tej

Nem véletlenül szól a dal éppen a novemberi esőről...

...

Tovább Szólj hozzá

2019. aug 27.

Kelj fel, te rohadék!...

írta: Doktor Senki
Kelj fel, te rohadék!...

Egykedvűen hasítunk a busszal... a legszarabb rádió adó szól, amit csak el tudsz képzelni. Az édeshármas édesdeden bárgyú szarságait hallgatja a busz eleje és vezetője... jééé, ezt a dalt ismerem!... egy szokásos igazi mai sláger... szóval egy nagy rakás szar, dallamba és ritmusba csomagolva. Happier... ennek van az a kutyás klipje...

...bakker, most értettem meg mindent!

A klipben befogadja a csaj a kutyát, és a kutya a barátja lesz. Ugyanannyira szüksége van a kutyára, mint a kutyának a csajra... 

A Vízöntő lánnyal, vagy a Halak lánnyal beszélgettünk róla, hogy a pszichológusok valójában azért segítenek másokon, mert ez saját maguk számára is terápia?... A Vízöntő lány is szerelmi bánattól sújtva találkozott velem, ...

Tovább Szólj hozzá

2019. aug 14.

Dunaújváros a kétezres években I.

írta: Doktor Senki
Dunaújváros a kétezres években I.

I. fejezet

Réges régen, az ezredforduló táján kezdődik a történetünk, a kétezres években, amik... hát érdekesek voltak. A facebook előtt, de már a chat.hu-n szinte túl, amikor a dunaújvárosi Meki még jóformán újdonságnak számított... szóval egy elég vadnyugati időszakban...

" 2001 a jogsim éve, a gyaloglás vége "- Belga

A párosan épített panelháztömbök unatkozva támaszkodnak egymásnak, mint akik már semmi újat nem tudnak mondani a másiknak. A nyári délután napsütésében még szürkébbnek látszik hosszú, vaskos testük: olyanok, mint két őr a vártán, akik azért támasztják egymásnak a vállukat, hogy el ne aludjanak az őrségben. Hórihorgas alak mögött csapódik a kapu: hosszú tagjait lóbálva közeledik, mintha nem ...

Tovább Szólj hozzá

2019. aug 07.

Keresztút blues

írta: Doktor Senki
Keresztút blues

Homokot söpör odébb a szél- jobbról balra, ha úgy tetszik, mert hogy merre lehet kelet, nyugat, észak, vagy dél, arról fogalmam sincs. Sehol semmi eligazodási pont, még egy fa sem, csak a sivatag, körös- körül, mint valami ócska road movie-ban. Egyetlen bokor, egy domb, vagy bármi, ami segíthetne tájékozódni... Semmi. Csak a két, egymást keresztező út a lapos táj közepén, amik valahová a semmibe tartanak. Én meg éppen a keresztút közepén, egyedül; és még azt sem tudom, hogy kerültem ide. Azt sem, hogy melyik úton jöttem, hogy legalább vissza tudjak menni oda, ahonnan elindultam. A nap égetően tűz. Mintha a távolból motorzúgást hallanék. Nagyon gyorsan jön, mert éppen csak most hallottam meg, de egyre erősödik. Csak a törzsem tudom ...

Tovább Szólj hozzá

2019. júl 28.

... és Téged is

írta: Doktor Senki
... és Téged is

Ha bárkivel lefekhetsz, bárkit megkaphatsz, legyél büszke, hogy valamit tudsz... és próbáld ki! Rájössz, hogy egyáltalán nem ez az, amire vágysz. Sosem tudtam elképzelni, milyen az, amikor a filmekben azt mondják: "Szeretem ezt a pasit/nőt, de nem maradhatok vele, mert csak bántjuk egymást." Azt hittem, ez valami sületlenség... amíg meg nem tapasztaltam. A koncert zenéje finoman körülölel minket (ha már emberi érintésre úgyis hiába várnánk): a Vízöntő lányt, a Mérleg lányt, és engem. A Mérleg lánnyal már hónapok óta nem találkoztam, jó újra látni. "Szeretem azt a nőt, aki melletted lettem/A lebegő hajnali fényt, mikor ébred a nap/De Téged nem..." - énekli a színpadon Péterfy Bori. - Ezt énekli most otthon a feleségem- súgom a ...

Tovább Szólj hozzá

2019. jún 09.

"A múltad beszédes..."

írta: Doktor Senki
"A múltad beszédes..."

A hortobágyi naplementénél csak egy szebb van: a lakótelepi naplemente. A panelházakat bíborba bújtató alkonyatban a nap úgy bukik alá, ahogy a hőségben a gyerekek dugják a fejüket a „kettőhetven” vízébe. Meleg az este, szellő sem rebben, mozdulatlanok a Károlyi (pardon: Krúdy) sor és a Dózsa „sugárút” közti bokrok. A kis utcákon a régi Kun Béla utcán, a Stromfelden átvágva, ahol egy tenyérnyi kis ovális „pálya” is van, ahol annyit bicikliztünk boldogan gyerekkoromban, végül az Aranyvölgyi úton vágok át a belső benzinkútnál. Emlékszem, amikor építették, mindig itt játszottunk: most is érzem az autómosó citromos illatát az orromban. Akkoriban még meg volt itt a „fa játszótér” a totem oszloppal, az indián- cowboy ...

Tovább Szólj hozzá

2017. sze 18.

"Édes évek, hol vagytok ma már?"

írta: Doktor Senki
"Édes évek, hol vagytok ma már?"

A panelházak fölött kis, veszélytelen fehér felhők, mint simogató kezek; vagy mintha az ég kis vattadarabokkal mosná a szemét. Tegnap még szakadt az eső. Mára csak a hűvös levegő, és a száradó aszfalt őrzi az eső nyomát. 

- de őrzi. Ahogy mi is őrizzük az eltűnt, elveszett dolgokat. Néha azt álmodom, hogy barátok, rokonok, akik meghaltak, mégsem haltak meg, és még itt vannak. 

Talán a város is álmodik néha, nem gondolod?

Álmodik a Vidám parkról, az óriás kerékkel, amiről a focipályára lehetett látni. A kis papír szeletkékről, amiket a bejáratnál lehetett venni, hogy aztán felmehess az óriás kerékre, vagy a "pókra", vagy felülhess a ringlspílre, és nézegesd a western "freskókat" a falon. A fa halacskákról, amiket a ...

Tovább Szólj hozzá

2017. már 29.

Szól(t) a rádió

írta: Doktor Senki
Szól(t) a rádió

  fortepan_29244.jpg
forrás: fortepan.hu

Enyhe az este. Lassan kiérünk a fagyos éjszakákból. Talán a tavasz nyugalmat hoz majd. Szél sem jár, és az autók sem sietnek: annak a régi kocsinak is csak azért bőg a motorja, mert valami baja van, nem azért, mert a vezetője túráztatja. 

Zöldre festett ház az újonnan épített játszótér mellett. Furcsa ez. Jó ez a játszótér, de vagy három helyet tudnék mutatni, ahol játszótér volt, de most nincs. Persze, az élet maga a változás. Itt volt régen a rádió. Az Eldo. Vagy tizenöt évig. 
Akkoriban még nem volt baj, hogy több rádió is van a városban. Egy ideig három is volt, mikor a Gerilla megpályázta a Penta Rádió frekvenciáját. 
Penta Rádió... még azokból az időkből, amikor az emberek az ujjukat a ...

Tovább Szólj hozzá

2017. már 16.

Sosem tudhatod

írta: Doktor Senki
Sosem tudhatod

halasz.jpg

Egy indokolatlan, ámde nagyon szép kép a Halászcsárdáról a József Attila Könyvtár honlapjáról, a jakd.hu-ról

Március 15-e tanulsága: ha a barátaid kocsmázni hívnak, mindig el kell menni. Miért? Sosem tudhatod, milyen sorsfordító eseményről maradsz le, ha nem mész el. Mi lett volna, ha valamelyik márciusi ifjú nem megy el a Pilvaxba?

 A művészet és a politika mindig is szorosan kapcsolódott a vendéglátáshoz. Pilvax, New York Kávéház... és a többi. 
Nálunk meg...
A Sörkert (HBH), a Halászcsárda, a Béke Étterem, a Kiskohász... a Sirály, az Aranyhordó... 
... a Bisztró, a Kiscsillag...
Ja, ennek a fele már meg sincs; még egy ok, hogy kocsmába menj: ha nem jársz, egyszer csak azt veszed észre, hogy bezárt! 

A Vízöntő ...

Tovább Szólj hozzá