2015. júl 29.

Tó party - folytatás

írta: Doktor Senki
Tó party - folytatás

velence-resort-spa-kert-es-velencei-to-topart-esti-panorama-foto_1920x1080px.jpg

 

 

Hol is hagytam abba a németországi kitérő előtt?

 Ahh, itt!

„Ülök ott magamban a parton, egyszer csak ott áll a csaj mellettem. Azt mondja: van egy száraz nadrágod? Én meg felnézek, és a csaj ott áll mellettem- full meztelenül…”- mesélte Laci.

„És mi volt?”- kérdeztem én.

„Semmi. Összesen egy tiszta gatyám volt: a rajtam levő. Persze nem volt alatta alsógatya, mert fürdőnadrágnak vettem fel. Szóval ott áll a csaj meztelenül, én meg… hát ha már kérte, odaadtam neki a gatyámat…” – mesélte szenvtelenül, teljesen magától értetődően Laci. Még vállat is vont.

„Te, és nem volt utána semmi???”- kérdeztem.

„Nem hallottad, mikor azt mondtam, hogy görény volt a csaj?” – kérdezett vissza barátom.

 

Lényeg a lényeg, akkora siker volt az első gárdonyi turné, hogy nem sokkal később már engem is magukkal vittek a fiúk. Kalandos utunk volt, de azt hagyjuk. A szokásos helyen levertük a sátrat, és a holdvilágnál újra útra keltünk. A szokásos faház diszkó a parton persze útba esett, ám ott meghallottuk, hogy valami reggae (maradjunk szerintem a ’regi’-nél, ne szarakodjunk) – szóval meghallottuk a szép emlékű diszkóban, hogy regi tábor van a közelben. Persze, hogy ott a helyünk. Éjfél felé járt, kellemes Bob Marley- dallamok, és fűszag áradt ki a táborból.

- Ó, öregem, lekéstük a bulit, már a kazettás party megy, ez a zene már tuti, magnóról szól- mondtam a Mérnöknek, ahogy átléptünk a kapun.

Abban a pillanatban megláttuk a színpadot, ahol egy hadseregnyi ébenfekete raszta dobolt- táncolt- zenélt.

- Te, öregem… ezek eredetiek!- szólt meghökkenve a Mérnök.  Mint kiderült, az este, és a Ladánybene 27 – tábor csúcspontjára, a Sixth Revolution nevű jamaikai hagyományőrző népzenei társulat (regi banda) koncertjére csöppentünk.

… ám mint minden jónak, ennek is vége szakadt, és a koncert végeztével, erőnk teljében egy másik helyszín felé vettük az irányt. Ki tudja, hogyan, de egy country fesztiválon kötöttünk ki. A country zenének nagyjából akkora hagyománya van Magyarországon, mint az előzékeny, figyelmes közlekedésnek, szóval a zene annyira nem hatott meg minket, viszont a sörpultnál azonnal kiszúrtunk egy csapat fiatal lányt. Az egyikőjük alaposan végigmérte a társaságunkat. Hosszú láb, rövid nadrág- a kedvenc párosításom. Úgy tűnt, a lánynak is, azonban engem kapásból figyelmen kívül hagyott. Ellenben a Mérnöknek első látásra a nyakába akaszkodott, és azt mondta:

- Úgy látom, te vagy a legmagasabb, te vagy az enyém! A többiek meg majd eldöntik- mondta, mi pedig ellentmondást nem tűrően hozzácsapódtunk a lányokhoz.

A Mérnök kellemesen eltáncolgatott a hosszú lábú lánnyal, Zoli barátunk meg a lány egy barátnőjével, mikor a következő mondat ütötte meg a fülünket:

- …de ugye te nem vagy olyan, akinek másnap majd jön a felesége, hogy elcsábítottam a férjét?- kérdezte a lány a – természetesen akkoriban még hajadon- Mérnököt. Neki azonban esélye sem volt megszólalni, mert Zoli, a fentieket hallva odarebbent, és azt mondta:

- Micsoda? A Mérnök? Felesége van, meg két gyereke!

A lány ezt hallva persze hanyatt- homlok menekült: fokozva a bajt, barátnőstül.

Mindenesetre Zoli megőrizte egy barátunk erényét.

 

Ám még itt sincs vége a Gárdonyhoz kötődő kalandjainknak! Pár héttel később, a korábbi sikereken felbuzdulva újabb kirándulást szerveztünk, ezúttal már két autóval. Én némi aggodalommal közöltem a srácokkal, hogy nem mennék, mert vihart mondanak. Tomi barátom azonban megnyugtatott:

- A kocsmában nem esik az eső.

A kérlelhetetlen érvelés engem nem győzött meg, tudniillik felvetettem, hogy emlékeim szerint kocsma van helyben is…

Mindesetre az élménybeszámolót azért meghallgathattam két nappal később.

A szokásos helyen üldögéltünk. A gárdonyi túrán részt vevők arckifejezését látva jó volt a buli.

- Na, milyen volt a party? – kérdeztem Tibikét.

- Nagyon jó – felelte leverten.

- Fürödtetek is?

- Én nem, de ezek az állatok igen- felelte.

- Miért állatok?

- Hát nem állat az, aki ilyen kurva hidegben bemegy a kurva hideg vízbe? – mint kiderült, vihar nem volt, de erős lehűlés igen.

- Ezt csinálták?

- Ezt.

- …de mi volt?

- Hát odaértünk, akkor még nem volt semmi. Felvertük a sátrat, aztán nem sokkal később valahonnan előkerült a pálinka, meg ugye vittünk raklapokat tábortűzhöz, meg szalonnázni- mesélte Tibike. – A srácok meg persze fürdőnadrágra vetkőztek, és közben ittak. Én pulcsiban fáztam, ők meg fürdőnadrágban…

… úgyhogy ezek a hülyék bementek a vízbe. Csak Laci meg én maradtunk, meg Laci kutyája. Ezek meg be a vízbe.

- Nem volt hideg a víz?- kérdeztem.

- De.

- És azért fürödtek?

- Ja. Bementek, kijöttek liluló szájjal, ittak egy kis pálinkát, megrakták a tüzet, megmelegedtek, aztán visszamentek. Ezt addig csinálták, amíg el nem fogyott a fa. Utána még mentünk diszkózni.

- Összességében jó buli volt- szólt közbe Feri, aki addig hallgatott- csak mondjuk kár, hogy megettétek a szalonnámat. Felébredtem hajnalban, full éhesen, mondom, megeszem a jó kis szalonnát, de sehol. Megették ezek a rohadékok.

Tibike szeme meg sem rebbent.

- Nem tudom, milyen szalonna. Szerintem azt nem hoztál- felelte.

Nem sokkal később megérkezett Tomi is. Lelkendezve mesélte a fürdés- melegedés- fürdés ritmusban lezajlott eseményeket, Feri barátunk pedig a szokásos végszóval összegezte a hallottakat:

- Ja, nem lett volna rossz… ha mondjuk nem eszitek meg a szalonnámat.

Tomi – kicsit túljátszva a szerepét – álmélkodva kérdezett vissza, adva az ártatlant:

- Milyen szalonnát? Nem is hoztál szalonnát!

A Mérnök persze szintén nem hallott szalonnáról.

Laci is csatlakozott az elbeszélőkhöz, Feri pedig továbbra is kötötte az ebet a karóhoz:

- … a jó kis szalonnám!...

Laci is a tagadás pártján maradt:

- Milyen szalonna? – kérdezett vissza élesen.

- A jó kis szalonnám… jól megettétek… - sóhajtott Feri.

- Nem ettük meg… - felelték a srácok.

- Dehogynem! A jó kis szalonnámat… megettétek! – mondta lemondóan Feri. Laci nem bírta tovább, kifakadt:

- Mi, bazmeg, a jó kis szalonnádat, mi? Tudod te, hogy az milyen szar volt? Olyan rágós volt, hogy meg se bírtuk zabálni! A végén a kutyának adtam oda, de az is vagy fél óráig rágózott rajta!

Igaz, ami igaz: tényleg nem (ők) ették meg a szalonnát.

 

Szólj hozzá